1848–49-es forradalom �s szabads�gharc

Az 1848–49-es forradalom �s szabads�gharc Magyarorsz�g �jkori t�rt�net�nek meghat�roz� esem�nye, a nemzeti identit�s egyik alapk�ve. T�rsadalmi reformjaival a polg�ri �talakul�s megind�t�ja, �nv�delmi harc�val a nemzeti mitol�gia r�sz�v� v�lt. Ugyanakkor a nemzetis�gekkel val� konfliktusok m�r el�revet�tett�k a t�rt�nelmi Magyarorsz�g f�lboml�s�nak lehet�s�g�t. Szerves r�sze volt az 1848-as eur�pai forradalmi hull�mnak, azok k�z�l viszont l�nyeg�ben egyed�l jutott el sikeres katonai ellen�ll�sig. Eredm�nyess�g�t mi sem mutatja jobban, hogy csak a c�ri Oroszorsz�g beavatkoz�s�val lehetett legy�zni.

A kok�rda

Pet�fi napl�j�ban k�l�nben az is olvashat�, hogy mik�zben � a Nemzeti dalt �rta, feles�ge nemzetisz�n f�k�t�t k�sz�tett mag�nak. B�r ez ut�bbi nem �lte t�l a XIX. sz�zadot, az esem�nyek hat�s�ra a magyar sz�nh�rmas (a piros az er�t, a feh�r a h�s�get, a z�ld a rem�nyt jelk�pezi) v�lt a hivatalos lobog�v�. A piros-feh�r-z�ld sz�nh�rmas meggy�kereztet�se azonban nem kiz�r�lag a m�rciusi ifjak �rdeme, �k csup�n "rehabilit�lt�k" a nemzeti sz�neket. A trikol�r el�sz�r M�ty�s kor�ban t�nt fel egy pecs�tnyom�n, de ekkor m�g messze �llt att�l, hogy orsz�gszerte ismert legyen. A h�romsz�n� szalagot viszont m�r a XIX. sz�zad elej�n is hordt�k, t�bbek k�z�tt J�zsef n�dor feles�ge, Anna Pavlovna - mes�li Bert�nyi Iv�n heraldikus, egyetemi tan�r. A kok�rda t�rt�net�be azonban nem csup�n a fel�vel�s, hanem a tilt�s �vei is beleiv�dtak: a 48-as forradalom lever�s�t�l a kiegyez�sig senki sem hordhatta, mint ahogy a Tan�csk�zt�rsas�g is ink�bb a nemzetk�zi v�r�s sz�nt r�szes�tette el�nyben. A K�d�r-korszakban csup�n a nem hivatalos �nnepeken viselt kok�rd�t n�zt�k rossz szemmel, hiszen abban a f�ggetlens�g vagy �pp a szovjetelleness�g jelk�p�t v�lt�k felfedezni. Az 1848-49 szabads�gharc eml�k�re mi is elhelyezt�nk egy kok�rd�t a fejl�cre.

Nemzeti dal