Gondolom senkinek sem kell bemutatnom a Volkswagen bogárhátúit. Azt viszont már biztosan kevesebben tudják, hogy az első bogarak még Adolf Hitler "autót a népnek" programjának köszönhetik megszületésüket. Az azóta eltelt csaknem 65 év alatt a kis autó számos hullámhegyet és völgyet megért, ám ma már köztiszteletnek örvend és akár nyugdíjba is vonulhat. 1994-ben bemutatták az új modellt és ezzel a bogárhátú belépett a következő évezredbe. Két évvel a sorozatgyártás megkezdése után az Infogrames exkluzív szerződést kötött a VW céggel egy szimulátor elkészítéséről, mely a bogárhátúakat hivatott népszerűsíteni.
Mielőtt valaki berzenkedni kezdene, az eddigi egy autómárkára épülő szimulátorok terén szerzett keserű tapasztalatai alapján azokat megnyugtatom. A BCC messze élvezetesebb játék mint a rettegett Ford Racing és egy hangyányit még a Viper Racing-nél is jobb. Persze a Porsche Unleashed-et nem üti meg, de német autók egymásközt azért már cimborázhatnak. Révén az első népautó tervei - akkor még Kdf Wagen-nek hívták - a Porsche cég asztalán öltöttek formát még valamikor a harmincas évek derekán. Egy szónak is száz a vége, a BCC-ben minden megvan, amit az ember egy jó kis autóverseny játéktól elvár: sima, egyenletesen futó szép grafika, nem hiperrealisztikus, inkább mókás fizikai viselkedés, 17 típusból ötven kocsi, többféle játékmód és egy csokor izgalom.
Az installálás után mindjárt a menüben tanúbizonyságát kapjuk annak, hogy inkább egy könnyed arcade játékkal, semmint egy merev szimulátorral állunk szemben. Rajzfilmbe illő hangok és ugrabugráló autók fogadnak bennünket, valamint egy intuitív menü, ahol három versenymód közül választhatunk: Quick Race (gyors menet), Championship (bajnokság) és a Beetle Challenge. Ez eddig nem tűnik soknak, de a meglepetés akkor ér bennünket, amikor ráklikkelünk az egyikre. Azonnal további öt versenymód villan elő: Monster, Cross, Speed, Jump, és a Buggy. Így ugye mindjárt szélesebb a választék?
A Quick Race-ben bármelyik stílust választhatjuk, de a pályákat érdekes módon nem. Pedig módonként két-három, esetenként négy pálya is ki van dolgozva. Ezenkívül mindössze egy-két alapkocsi áll rendelkezésünkre. A bajnokságnál ugyan több az autó és három nehézségi szintet is beállíthatunk, de a versenyszámokat a gép adja nekünk. Ebből a módból kimarad a Monster és a Jump, révén ott nincs ellenfél. A Beetle Challenge mód a játék koronája. Itt szabadon választható minden versenymód, valamint négy nehézségi szint a Rookie-tól a Master-ig. Ügyesen véve az egyre nehezedő kihívásokat, újabb rejtett versenymódokat is bekapcsolhatunk. Ilyen például a VW Transporterek versenye. Ha mindenhol megnyertük a futamokat Master fokozaton, akkor egy gyorsulási verseny keretében nagy leszámolás következik az új bogárhátúval.
Az öt versenymód megéri, hogy bővebben beszéljek róluk, már csak azért is, mert némelyikük elég ötletesre sikerült. Az első a Monster, ahol bazinagy kerekű bogarakkal kell végigmanővereznünk két kört a bóják között, áthajtanunk kocsironcsokon, ráadásul mindezt időre. Természetesen a megborított bójákért büntetőidőt is kapunk. A második a Cross, ahol egy buckás arénában kell produkálnunk magukat. Itt ugyan nincs időmegkötés, de van helyette hét veszett ellenfél, páratlanul agresszív AI-vel. A Speed-ben tradícionális versenypályákon kell szabályos gyorsulási versenyeket folytatnunk. Az gép által irányított autók sokkal barátságosabbak, mint a Cross-ban, de azért még mindig nem húzódnak le előlem. :-) A Jump-ban egy rövid pályaszakaszon kell olyan okosan gyorsítanunk, hogy a végén, egy állati hosszút ugrassunk. Ebben némi nitrofeltöltés is a segítségünkre lesz, ám ezzel szintén ügyesen kell bánni, mert teljesítménynövelő hatása csak korlátozott ideig áll rendelkezésünkre. Az utolsó mód a Buggy, ami amolyan off-road verseny. Különféle egzotikus vidékeken száguldozhatunk keresztbe-kasul.
A grafika mindent összevetve is nagyon jó. Bár nincs valósidejű árnyékolás, és színezett fények, de az időjárás és napszak effektusok kitesznek magukért. A pálmát egyértelműen az autók modellezése és textúrái viszik. A maguk pályák sem rosszak, változatosak a textúrák, ezért néha még egyazon helyszínen belül is más-más a hangulat. A fák és az út mellett szurkoló nézők továbbra is csak sprite-ok, és az autóknak sincs sérülése, (értsd: 120-szal belerohansz a falba, és még csak a fényezésnek sem lesz baja), de ha nem egy Quake III grafikára számítasz, akkor nem fogsz csalódni.
Multiplayer tekintetében a BCC nem nyújt többet a szokásosnál, tehát osztott képernyő (ami egyébként sehol sem túl népszerű), és a helyi hálózat hat játékosnak. Aki őrült internetes Bogár Klán viadalokra számított azt ki kell ábrándítsam.
A hangeffektusok átlagosra kell értékeljem, mert nem annyira adja vissza az eredeti bogármotor zörgős doboz hangját, ám azért nem mondhatni azt sem, hogy irreális lenne. A zene ellenben kifogástalan, kezdve a nyitó számtól - mely ismerős lehet a Ponyvaregényből - a többi '60-as évek Amerikáját idéző gitáros zenéig.
Bár nem hiszem, hogy akárki is lecserélné a NFS: Porsche Unleashed-et, vagy a Mobil 1 Rally Championship-et erre a kis programra, de a Beetle Crazy Cup (amerikai nevén Beetle Buggin') sok apró, de ötletes megoldásával, könnyed játékmenetével, egy nagyon kedves és élvezetes program lett. Akárcsak az autó, aminek tiszteletére készült.
|